A hagyományok többszöri felrúgásával lehet a református zsinat elnöke Balog Zoltán
A magyar reformátusok első számú vezetőjévé, a zsinat elnökévé választhatják a politikai karrierjét egyházira cserélő Balog Zoltánt. Ám nem a hagyományos módon.
A magyar reformátusok első számú vezetőjévé, a zsinat elnökévé választhatják a politikai karrierjét egyházira cserélő Balog Zoltánt. Ám nem a hagyományos módon.
Az Emmi volt vezetőjét november elején választották püspökké és január végén iktatják be hivatalába. Távozása egyelőre nem kis fejtörést okoz a Fidesz elnökének.
A kijárási korlátozások karácsonyi feloldása ellenére is csendes karácsonyra készülnek a magyar keresztény közösségek a koronavírus miatt. A lelkészek és papok komoly kihívással néznek szembe, hogy össze tudják tartani a rájuk bízott közösségeket, elmondásuk szerint eddig azonban sikerrel vették az akadályokat.
A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának elnöksége azt kéri, hogy az egyházközségek szerdától ne tartsanak istentiszteletet, közösségi alkalmakat - olvasható az elnökség közleményében.
A miniszterelnök a csömöri református templom felépüléséért tartott istentiszteleten beszélt.
Már miniszterként kivívta volt és jelenlegi gyülekezete jóindulatát a most püspökségre készülő Balog Zoltán: református temploma orgonájára a tárcája alá tartozó Erzsébet-utalványos cég 120 millió forintot adott.
„Ne telepedjen rá még a mainál is jobban a politika a magyarországi református egyházra” – ezt szeretnék azok a „lázadók”, akik nem támogatják a volt emberminiszter, Balog Zoltán püspökké választását.
Ahogy azt a HVG korábban előre megírta, pénteken hivatalosan is református püspök-jelölt lett Balog Zoltán, volt emberi erőforrások miniszter. Ennek érdekében korábban még a zsinati szabályokat is módosították. Olyan már volt, hogy püspökből miniszter lett, de fordítva – ahogy most Balog Zoltán pályája kinéz – nem akadt még példa a magyar történelemben.
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
Autójukban ülő híveknek tartott Istentiszteletet Budapesten a XI. kerületében, az őrmezői P+R parkolóban Illés Dávid, a Budai Református Gyülekezet lelkésze a koronavírus-járvány miatt.
Április 5-ig elmaradnak az esküvők és keresztelők, a temetésekre pedig csak szűk körben kerülhet sor – így döntött több egyház is. A lelkekkel azonban igyekeznek továbbra is foglalkozni.
Az elmúlt négy évben több mint 100 olyan kormánydöntés született, amely pluszpénzeket juttatott a református gyülekezeteknek a normál költségvetési támogatásukon felül. A HVG összesítése szerint csak a 2018-as parlamenti választás óta összesen 29 milliárd forintot kaptak a reformátusok a református Orbán Viktor kormányától, és ezzel még a katolikusokat is megelőzték az egy főre eső állami támogatásokat tekintve.
A legutóbbi parlamenti választások óta 29 milliárd forintot tett ki azoknak az egyedi kormányzati támogatások összege, amelyek kedvezményezettje valamelyik református gyülekezet volt.
Az egyházak polgári demokráciában úgy kampányolnak, vagy nem kampányolnak, ahogy akarnak. Ebben csak belső törvényeik korlátozhatják őket. Esetleg Kövér László.
A rendőrség is megerősítette, hogy egy 47 éves veszprémi férfi volt az áldozat.
A járványügyi korlátozások enyhítése nyomán sem.
Arról is beszélt, hogy a reformáció megújította a magyarságot.
Az egyház "megdöbbenéssel és mély szomorúsággal értesült" a hajókatasztrófáról.